buyu282.com
Az elszámolható költségek körét a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható költségek maximális támogatási intenzitása általános képzés esetén az elszámolható költségek 60 százaléka, speciális képzés esetén az elszámolható költségek 25 százaléka. A maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 80 százalékának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető 10 százalékponttal a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés, 10 százalékponttal középvállalkozás, és 20 százalékponttal mikro- vagy kisvállalkozás esetén. Ha a képzési projektben általános és speciális képzési összetevők is szerepelnek, amelyek támogatási intenzitás kiszámítása vonatkozásában egymástól nem választhatók el, vagy ha a képzés általános, illetve speciális jellege nem állapítható meg, akkor a 25 százalékos támogatási intenzitásokat kell alkalmazni. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a fenti mértékeket, és nem lehet több a képzésben résztvevőnként és képzési óránként a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére – külön jogszabály alapján – megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének (minimálbér) 6 százalékánál.
rendelet A megv�ltozott munkak�pess�g� munkav�llal�k foglalkoztat�s�hoz ny�jthat� k�lts�gvet�si t�mogat�sr�l sz�l� 177/2005. (IX. 2. rendelet m�dos�t�s�r�l 49540 353/2009. rendelet Az Orsz�gos Munkav�delmi �s Munka�gyi F�fel�gyel�s�gr�l sz�l� 295/2006. 23. rendelet m�dos�t�s�r�l 49541 354/2009. rendelet A munkabiztons�gi szak�rt�i tev�kenys�gr�l 49542 355/2009. rendelet A harmadik orsz�gbeli �llampolg�rok Magyar K�zt�rsas�g ter�let�n t�rt�n� enged�lymentes foglalkoztat�s�nak szab�lyair�l 49546 356/2009. rendelet A v�ls�g k�vetkezt�ben munkahely�ket elveszt� szem�lyek foglalkoztat�s�nak el�seg�t�s�t c�lz� t�mogat�sr�l 49549 357/2009. rendelet Az �zemitan�cs-v�laszt�sokkal kapcsolatos egyes k�rd�sekr�l 49551 358/2009. rendelet A T�rsadalmi Meg�jul�s Operat�v Program 1. priorit�s 1. 1. konstrukci� ��t a munka vil�g�ba� keret�ben ny�jthat� t�mogat�sokr�l 49553 359/2009. konstrukci�: �Decentraliz�lt programok a h�tr�nyos helyzet�ek foglalkoztat�s��rt�, valamint a T�rsadalmi Meg�jul�s Operat�v Program 1. konstrukci�: �Megv�ltozott munkak�pess�g� emberek rehabilit�ci�j�nak �s foglalkoztat�s�nak seg�t�se� keret�ben ny�jthat� t�mogat�sokr�l sz�l� 132/2009.
(XII. 22. ) SZMM rendelet A rendelet a kihirdetését követő napon, vagyis 2019. február 28-án lép hatályba! Részletek 4/2019. ) EMMI rendelet egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. Magyar Közlöny, 2019. szám (2019. ) KÖZLÖNY LETÖLTÉSE
Saját dolgozók képzési költségeinek elszámolása a szakképzési hozzájárulás terhére. A 2003. évi LXXXVI. törvény lehetővé teszi a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek számára, hogy az éves szakképzési hozzájárulás egy részét saját dolgozóik képzésére fordítsák. Az elszámolás feltételeit új jogszabály, a 15/2009. (VII. 24. ) SZMM rendelet szabályozza, mely a kihirdetését követő 3. napon lépett hatályba, 2009. július 27-ével. Előírásait azon képzések tekintetében kell alkalmazni, amelyeknél a képzésben résztvevő felnőttel a képző intézmény a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv. ) 20. § szerinti felnőttképzési szerződést 2009. július 27-én vagy azt követően kötötte meg. Amennyiben a hivatkozott felnőttképzési szerződést 2009. július 27-ig már megkötötték, akkor a képzés folyamatban lévő képzésnek minősül. Az Európai Uniós források terhére 2009. szeptember 1-jéig kiírt pályázatok keretében megvalósuló képzésekre, valamint a Rendelet hatálybalépésének napján folyamatban lévő képzések esetében továbbra is a 13/2006.
(XI. ) SZCSM rendelet m�dos�t�s�r�l 49868 1230/2009. hat�rozat Egyes korm�nyhat�rozatok m�dos�t�s�r�l, illetve hat�lyon k�v�l helyez�s�r�l 49871 1231/2009. hat�rozat A Magyar K�zt�rsas�g Korm�nya �s a Magyarorsz�gi Zsid� Hitk�zs�gek Sz�vets�ge k�z�tt 1998. okt�ber 1-j�n l�trej�tt Meg�llapod�s kieg�sz�t�s�r�l sz�l� meg�llapod�sra adott felhatalmaz�sr�l 1232/2009. hat�rozat A nemzetbiztons�gi v�delem al� es� szervek �s l�tes�tm�nyek k�r�r�l 49872 118/2009. ) ME hat�rozat A P�nz�gyi Szervezetek �llami Fel�gyelete f�igazgat�ja �s f�igazgat�-helyettese megb�zat�s�nak megsz�n�s�r�l 49875
Megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak után akkor kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, ha a havi (arányosított) megbízási díj eléri vagy meghaladja a minimálbér 30 illetve naptári napokra a minimálbér százalékát, azaz 21 450 forintot - harmincad részét - mert akkor a Tbj. értelmében biztosítottnak minősülnek. Megbízási jogviszonyban foglalkoztatja a vállalkozások egy része például a munkavédelmi ügyintézőt, szakértőket, illetve egyetlen feladat ellátásával megbízott szakembereket. Ezekben az estekben a társadalombiztosítási járulék alapja, a személyi jövedelemadó előlegének alapja. Tekintettel arra, hogy a megbízottnak nyilatkoznia kell az adóelőleg levonásához a kifizető részére az általa elszámolt költség százalékos mértékéről, ami maximum 50 százalék lehet, és az adó alapját ennek megfelelően határozzák meg, ezért a társadalombiztosítási járulékának is ez a csökkentett összeg az alapja. Ennek megfelelően kell a szakképzési hozzájárulást is megállapítani. Kisvállalkozásoknál fordulhat elő, hogy a főfoglalkozású társas vállalkozó év közben nem vesz fel rendszeres jövedelmet a cégtől, csupán osztalékelőleget vagy az év zárásakor osztalékot.
A bekezdés 2011. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. április 1-jén lépett hatályba. 2015. A bekezdés 2008. május 16-án lett hatályon kívül helyezve. július 31-én lett hatályon kívül helyezve. A szövegrész 2009. február 11-én lépett hatályba.
15/2007. (IV. 13. ) SZMM rendelet a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből felnőttképzési célra nyújtható támogatások részletes szabályairól A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht. ) 28. §-a (4) bekezdésének d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28. ) Korm. rendelet 1. §-ának g) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva - a szakképesítésért felelős miniszter, valamint az iskolai rendszerű szakképzést érintően az oktatási és kulturális miniszter véleményének kikérésével, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006.
A kapcsolt vállalkozásokról A pénzügyi, jogi és a gazdasági szakembereknek gyakorta okoznak fejtörést a kapcsolt vállalkozások, mert az egyik legösszetettebb feladatok közé tartozik a kapcsolt viszony meghatározása. Ennek oka egyrészt a jogi háttérszabályozás rendszere, hiszen több jogszabályt együttesen kell vizsgálni, másrészt a szükséges – jogi és üzleti – információk rendelkezésre állásának hiánya is problémát jelenthet.
Ezért bérköltség nem keletkezik, tehát eddig nem kellett utánuk szakképzési hozzájárulást fizetni. Társadalombiztosítási jogviszonyukból adódóan azonban az úgynevezett minimumjárulék intézményét kell alkalmazni a cégnek. Fő szabály szerint a minimálbér kétszeresének megfelelő (143 000 forint) társadalombiztosítási járulékalapjuk van, de legalább a minimálbér (71 500 forint) után a vállalkozásnak be kell fizetnie a nyugdíjbiztosítással és az egészségbiztosítással kapcsolatos összes járulékot. 2009-től ez a társadalombiztosítási járulékalap is a szakképzési hozzájárulás alapját képezi. Tehát hiába nem vettek fel jövedelmet, a cégnek szakképzési hozzájárulást is kell fizetnie utánuk. A társadalombiztosításról szóló törvényben szereplő "foglalkoztató" fogalmából következik, hogy olyan összeg után is fizethetünk szakképzési hozzájárulást, amelyet nem a velünk biztosítási jogviszonyban lévő természetes személynek fizetünk ki, hanem egy másik cég dolgozójának. Én akkor találkoztam ezzel a kérdéssel a gyakorlatban, amikor egy nagykereskedő cég jövedelmet juttatott a kiskereskedelmi cég boltvezetőinek, ha többet eladnak a termékéből.