Az Európai Unió Alapjogi Chartája | Európai Unió Alapjogi Chartája – Wikipédia
Az Európai Tanács 2000. december 7-i nizzai ülésén ünnepélyesen kihirdették az Európai Unió Alapjogi Chartáját, amely így idén ünnepli 20. évfordulóját. Az Európai Parlament már régóta szorgalmazta egy ilyen dokumentum létrehozását. A képviselők számára fontos volt, hogy minden polgár megismerhesse az Európai Unióban és tagállamaiban őt megillető alapvető jogokat és szabadságokat, valamint hogy legyen egy olyan jogorvoslati rendszer, amelyhez fordulni lehet, ha azok sérülnének. A hivatkozási alapnak szánt és újszerűen megalkotott charta egyetlen szövegbe fogja össze azokat a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat, amelyek valamennyi európai polgárt és az Európai Unió területén élő minden embert megilletnek. A chartában foglalt emberi jogok alapvetőek és elidegeníthetetlenek. A charta célja, hogy a társadalmi fejlődés és haladás, valamint a tudományos és technológiai fejlődés fényében megerősítse ezen jogok védelmét. A chartában foglalt jogok a következő alapelvek köré csoportosulnak: emberi méltóság, alapvető szabadságok, emberek közötti egyenlőség, szolidaritás, polgári jogok és igazságszolgáltatás.
Lyrics
fejezet: Igazságszolgáltatás [ szerkesztés] 47. cikk: A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog 48. cikk: Az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog 49. cikk: A bűncselekmény és a büntetések törvényességének és arányosságának elvei 50. cikk: A kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalma VII. fejezet: Általános rendelkezések [ szerkesztés] 51. cikk: Alkalmazási kör 52. cikk: A biztosított jogok hatálya 53. cikk: A védelem szintje 54. cikk: A joggal való visszaélés tilalma Referenciák, források [ szerkesztés] A Charta szövege az EU 24 hivatalos nyelvén A Charta története és összefoglalása [ halott link] Kérdések és válaszok a Chartától (angolul): The Charter of Fundamental Rights of the EU - all personal, civil, political, economic and social rights in one simple text Martonyi János ígérete: Az EU Alapjogi Chartája az új alkotmányban?
- 7 napos időjárás előrejelzés balatonfüred
- Négy pofonegyszerű kaja egymáson - így áll össze a tökéletes fogás! | Mindmegette.hu
- Mi true wireless earbuds használati útmutató
- Scooby doo teljes rajzfilm magyarul 2
- Olajcsere után hangosabb a motor city
- Az európai unió alapjogi chartája remix
- Általános iskola Kecskemét területén - térképes címlista
- 47 méter mélyen online filmek zdarma
- Naruto shippuuden 155 rész magyar felirattal hd
- Forma 1 2009 magyar nagydíj
Az Alapjogi Charta alkalmazásával kapcsolatos uniós gondolkodás könnyen elsikkadhat a jogállamiság körüli hangos politikai viták sorozatában. Érdemes azonban erre az eszközre kiemeltebb figyelmet fordítani. A Bizottság decemberi közleménye is rögzítette, hogy a Charta alkalmazása egyre több területre terjed ki. Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke szintén úgy nyilatkozott tavaly decemberben egy, a Charta 20. évfordulója alkalmából szervezett konferencián, hogy az uniós bíróság elé kerülő fontos ügyekben egyre nagyobb szerep jut a Chartának. Ezek között olyan, a tagállami szuverenitás szempontjából szenzitív területek találhatók, mint a migráció, az igazságszolgálgatás, a foglalkoztatás vagy az adózás. Mindeközben a Charta eredeti célja – az uniós intézmények alapjogokkal szembeni túlkapásai elleni védelem – egyre inkább feledésbe merül. 2021. 02. 09. Gát Ákos Bence Kép: Az Európai Unió Tanácsa
Európai unió alapjogi chartája pdf
I. fejezet: Méltóság [ szerkesztés] 1. cikk: Az emberi méltóság 2. cikk: Az élethez való jog 3. cikk: A személyi sérthetetlenséghez való jog 4. cikk: A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalma 5. cikk: A rabszolgaság és a kényszermunka tilalma II.
fejezet: Egyenlőség [ szerkesztés] 20. cikk: A törvény előtti egyenlőség 21. cikk: A megkülönböztetés tilalma 22. cikk: A kulturális, vallás és nyelvi sokféleség 23. cikk: A férfiak és a nők közötti egyenlőség 24. cikk: A gyermekek jogai 25. cikk: Az idősek jogai 26. cikk: A fogyatékkal élő személyek beilleszkedése IV.
Európai Unió Alapjogi Chartája – Wikipédia
Az Európai Unió Alapjogi Chartáját (Alapjogi Charta) végül az 1999-es kölni Európai Tanács következtetéseinek megfelelően 2000. december 7-én, a Nizzai Szerződéssel egy időben hirdették ki. Ugyanakkor a dokumentum még ekkor is csak intézményközi megállapodás formáját öltötte, amelyet nem lehetett a szerződésekkel egyenértékűnek tekinteni. Az Alapjogi Chartát csak a Lisszaboni Szerződés 2009-es hatályba lépésekor emelték a szerződések szintjére, ebből következően egy viszonylag új alapjogi instrumentumnak tekinthető. Az Alapjogi Charta 51. cikke a kezdetektől fogva rögzítette, "címzettjei – a szubszidiaritás elvének megfelelő figyelembevétele mellett – az Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. " A szöveg megalkotói azt is jónak látták előre leszögezni, hogy "a Charta az uniós jog alkalmazási körét nem terjeszti ki az Unió hatáskörein túl, továbbá nem hoz létre új hatásköröket vagy feladatokat az Unió számára, és nem módosítja a Szerződésekben meghatározott hatásköröket és feladatokat. "
A charta célja továbbá az európai népek egyre szorosabb uniójának létrehozása egy közös értékeken alapuló jövő kialakítása érdekében. 2009-ben ezek az alapvető jogok a Szerződések szintjére emelkedtek azáltal, hogy a Lisszaboni Szerződés kifejezetten hivatkozik az Alapjogi Chartára. Azóta a Szerződések mellékletét képezi, és immár az Európai Unió bíróságai is alkalmazzák.
A fentiekből következően az európai politikai színtéren elsősorban arról kellene vitákat hallanunk, hogy az uniós intézmények eljárásaik, döntéseik, működésük során megfelelnek-e az Alapjogi Charta rendelkezéseinek, maguk is tiszteletben tartják-e az emberi jogokat és a jogállamiságot. Erre egyébként a COVID világjárvány kontextusa alkalmat is teremthetett volna, hiszen az uniós intézmények működése megváltozott és számos jogállami kérdést vetett fel. Az Alapjogi Charta betartásával kapcsolatos vita napjainkban azonban mégsem az uniós intézmények szabályszerű működése körül körvonalazódik. Az uniós politikusok és tisztviselők azon tanakodnak, hogyan tudnák az Alapjogi Chartát is a tagállamokkal szemben alkalmazni. Az Európai Bizottság 2020. december 2-án tette közzé az Alapjogi Charta EU-n belüli alkalmazásának megerősítésére irányuló stratégiáját. A stratégia a fő fókuszt arra helyezi, hogyan lehetne hatékonyabban számon kérni az uniós tagállamokon a Chartában foglalt jogokat és ehhez milyen módon szükséges a különböző civil szervezetek tudását, kapacitásait és hálózatait megerősíteni.
A dokumentumból kiderül, hogy "2021-től a Bizottság új éves jelentést terjeszt elő a Charta EU-n belüli alkalmazásáról, amely a Bizottság korábbi, Chartáról szóló jelentéseivel ellentétben szorosabban fogja vizsgálni a Charta tagállamokon belüli alkalmazását, mélyrehatóbb betekintést biztosít a Bizottságnak ahhoz, hogy értékelje a nemzeti jogszabályok uniós jognak való megfelelését. " Az Európai Parlament LIBE bizottsága 2021. január 27-én tartott vitát az Alapjogi Chartával kapcsolatos új stratégiáról. Az eszmecsere során is egyértelművé vált, hogy a képviselők nagy része a tagállamokkal szembeni jogállamisági vizsgálódások újabb eszközeként tekint a Chartára. A vitában a szokásos Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni bírálatok ismétlődtek és a középpontban az a kérdés állt, hogyan lehetne az Alapjogi Chartát összekötni a Bizottság uniós tagállamokat monitorozó éves jogállamisági jelentésével, ezáltal is kikényszerítve az uniós szinten kívánatosnak tartott nemzeti politikai fordulatokat.