Apa Nem Szereti A Gyerekét / Nem Attól Leszel Apa, Hogy Van Egy Gyereked
"… Ezeket a fájdalmakat mélyen elnyomják és elfojtják a tudattalanba, hogy túléljék a mindennapokat. A gond ezzel csak az, hogy ezek a sebek mindig gyógyulásért fognak kiáltani. Mindig olyan helyzetbe fognak ezek a gyermekek keveredni – felnőttként, ahol "nem fogják szeretni" őket, hogy bebizonyítsa nekik az élet, hogy amit gondolnak az igaz. Ezeket szoktam tükröknek hívni vagy fájdalmas nyomógomboknak… A szülő pedig, aki velük él semmilyen módon sem tudja pótolni a másik felet. Nem tud apa és anya lenni egy személyben. Nem tud egyszerre normális apaképet és anyaképet is mutatni. Magában pedig, némán sír a gyermekeivel együtt, szíve szakad meg, mert nem tudja megadni azt a szeretetet, odafigyelést és törődést a gyermekeinek, amit a másik féltől várnak el. Az szokott lenni a legérdekesebb, amikor valaki ezen keresztül megy gyermekkorában és utána ugyanezt megteszi a gyermekeivel. Azt gondolnánk, hogyha valaki keresztülment azon, hogy a válás után a különélő szülő rá sem nyitotta az ajtót, nem írt, nem kereste, akkor megfogadja, hogy ő biztosan soha nem tesz ilyet majd a gyermekeivel.
Program
Eleinte ellenkeztem, aztán sikerült eloszlatnia félelmemet, megígérte, hogy ő is, és a szülei is támogatni fognak. Teltek-múltak a hónapok, a férjemmel elváltunk, de világra hoztam a gyereket, akihez az égvilágon semmilyen kötődést nem éreztem. Még azt sem tudtam mondani, hogy "ő az én fiam", mert egyszerűen nem éreztem így. Valakinek az édesanyja lettem, négyéves koráig egyedül neveltem. Nem tudom leírni, milyen pokoli érzés volt felnevelni egy olyan valakit, akivel semmilyen kapcsolatot nem tudtam kialakítani. Örökké hálás leszek az exanyósoméknak azért, hogy közbeléptek. Egy alkalommal hétvégére magukhoz vitték, és megjegyeztem nekik, hogy akár meg is tarthatják. Emlékszem, ahogy a fiam nagyapja rám nézett, és megkérdezte, hogy komolyan beszélek-e. Mindent elmondtam neki, annak a férfinak, aki soha nem akarta, hogy a fiával összeházasodjak, és megértette, hogy nem viccelek. Megtettem, amit tudtam, de elbuktam anyaként, amivel súlyos károkat okoztam az ő unokájának. Ötéves volt, amikor végérvényesen magukhoz fogadták.
Aki ezt állítja, az csukott szemmel éli le az életét, vagy nem tudom. Vannak szülők, akik nem szeretik a gyerkeküket és ez látszik is. Csak akkor azt nem értem, hogy miért nem adják nevelő szülőknek? Biztos egy csomóan szívesen fogadnák, akiknek nem lehet gyerekük. És jobb lenne a gyereknek is, meg nekik is. Annyi mindent meg lehetne oldani... 23:16 Hasznos számodra ez a válasz? 8/43 A kérdező kommentje: Szerintem a legtöbben azért szeretik a gyereküket, ha csak kevéssé is, de van valamennyi szeretet a gyerekeik irányába. A kérdés arra irányult, hogy létezik-e olyan Apa aki egyáltalán, semennyire nem szereti a gyermekét? Az enyémen kívül. 9/43 anonim válasza: 77% Én tudom miért nem adják. Egyrészt nem azért hordták hónapokig, nem azért viselték a szülés fájdalmait, hogy aztán másnak odaadják. Másrészt elesnének a családi pótléktól és hasonlóktól. És nem elhanyagolható az sem, hogy ha a gyerek nagyobb lesz, akkor tudják cselédnek használni, ahogy szegény anyámat is az a gusztustalan nőszemély.
Az a gyerek, akit ügyetlennek neveznek, annyira fog izgulni egy-egy helyzetben, annyira görcsösen meg akar felelni, hogy ettől a görcstől valóban ügyetlenebb is lesz. Előfordul, hogy egy szülő betegeskedőnek látja az amúgy egészséges gyerekét. A gyerekkel folyamatosan úgy bánik, mintha beteg lenne, félti, óvja olyan dolgoktól, amiktől egészséges gyerekeket nem indokolt védeni. Pátyolgatja, gyógyítgatja, minden apró tünetére hirtelen felnagyított reakciókat ad, amivel a gyereket megijeszti. A gyerek pedig, ha mindig betegként kezelik, előbb-utóbb tényleg betegeskedővé válik. Az a gyerek, akin átnéznek, akire nem figyelnek, akit észre sem vesznek, könnyen átlátszóvá, észrevehetetlenné válik. Ha egy anya, egy szülő a gyerekében gyönyörködni tud, és elfogadja minden tulajdonságát, akkor ki tud kerekedni a személyisége, a legtöbbet tudja kihozni magából. A szülői szeretet messze túlmutat a gondoskodáson, a főzésen, a tiszta ruhákon, a tanulásban való segítésen. A szülői szeretet – és annak hiánya is hatással van az egész életünkre A szülői tükör nemcsak erősen hat a gyerek énképére, hanem önbeteljesítő jóslatként is működik.
A gyerekekkel való rossz bánásmód talán leggyakoribb formája az énképük torzítása. Örkény Istvánnak van egy mondata, ami meglehetősen gyomorszájon vágott, mikor először olvastam: "Az ember hozzákopik a körülményeihez. Akit semmibe vesznek, semmivé válik. " Amilyennek a gyerekeinket látjuk, olyannyira hatással van rájuk, hogy beépítik az énképükbe, személyiségükbe, és minél többször hallanak valamit, annál inkább olyanná válnak. A szülői tükör tehát nemcsak úgy hat, hogy olyannak látja magát a gyerek, amilyennek a szülő látja őt, hanem a személyiségét is formálja. Egy kislány például, akit az apukája gyönyörűnek lát, és ezt szépen ki is fejezi, ragyogni fog, akkor is, ha messze nem ő a világ legszebb kislánya, és a ragyogásától csak szépül. Egy fiú, akinek az apukája (az "erős férfi") elismeri, amit csinál, amit bütyköl, szerel, rajzol, ügyködik, hiába ügyetlenebb még a felnőtt férfiaknál, az apa elismerésétől csak egyre ügyesebb és kompetensebb lesz. Az a gyerek, akit a szülei rossznak látnak, és ezt hangoztatják is, egyre többször fog rosszalkodni, hiszen ő úgyis "rossz".
A kevés időt otthon töltő apák egyfajta nyűgként élik meg a rajtuk lógni próbáló gyermeket Forrás: Shutterstock Azzal, hogy nem tölt vele elég időt, nem játszik vele, nem beszélget vele az érzéseiről, a vágyairól, nem elég türelmes ahhoz, hogy meghallgassa az oviban, iskolában történteket, fokozatosan egyre távolítja el magától. Ezek az apai szeretet és figyelem hiányában felnövekvő gyermekek később, amikor tinédzserek lesznek, bizony kőkemény tükröt fognak édesapjuk elé tartani. Egy idő után ugyanis a gyerek a szülői magatartáshoz idomul: amikor apa hazaér, már nem fog elé rohanni, nem köszön neki, nem kezdeményez beszélgetést, nem kéri a tanácsát, és figyelmen kívül hagyja intelmeit. Látni kell, hogy ez olyan apákkal is előfordulhat, akik szeretik a gyereküket, fontos számukra, de nagyon kevés idejük jut a vele való kapcsolatra. A szülőség ugyanakkor hatalmas felelősség is egyben, nemcsak a gyermek eltartása, hanem mentálisan egészséges felnőtté nevelése is beletartozik. Akkor, amikor a család nyaralni megy, de apából csak "a nyugágyból kilógó kéz, mely a sört tartja" kép marad meg, az baj.
Forrás: Shutterstock Az apák másként kezelik fiú és lány gyermeküket A szülők a nemi szerepek elsajátításában eltérő hozzáállással, elvárásokkal, valamint célzott neveléssel segítik gyermekeiket, tehát másként viselkednek lányaikkal és fiaikkal. Ez a különbség összességében az egész szülői magatartást meghatározza. Egy új tanulmány most kifejezetten az apákra helyezi a fókuszt. Olvasd tovább! A dolgos és fáradt hétköznapokba is bele kell iktatni legalább fél-egy órát, amikor a gyermekre osztatlan figyelem jut. Mesekönyvolvasás, játék vagy valamilyen szabadtéri program, ezek mind lehetőséget teremtenek egymás megismerésére. Apa, mint férfikép Az apák, saját nemük képviselőjeként, komoly felelősséget hordoznak. Az, ahogy az anyával beszélnek, viselkednek, egészen a leghétköznapibb szituációkban tanúsított hozzáállásukig. Ő a férfi. Egy kislány szemében apa a tökéletes férfi, tudat alatt is hozzá hasonló párt fog keresni magának. Ha az apja elhanyagoló, közömbös, netán agresszív, ez lesz számára a természetes férfiviselkedési minta, így ilyen férfit fog párjául választani.
- Fájl:Eger, Bajcsy-Zsilinszky utca 15.jpg – Wikipédia
- Régi mosógép elszállítása media markt
- Apa nem szereti a gyerekét son
- Milyen gyorsan nő a szivarfa 2020
- Filmvilág2 - Krimi - Stephen King: Dolores Clairborne
- Segítség, nem szeretem a párom gyerekét! – egy mostohaapa kínjai - Dívány
- Feküdj le velem teljes film videa első resz
- „Szejetlek, apa!” - Lelkizóna
- Adóelőleg nyilatkozat 2019 kitöltése minta
- 0 darab kiadó ház, Budapest 17. ker. | kiado-haz.com
- Apa nem szereti a gyerekét manual
- Mobil gumiszerviz árak
Kislányának azonban nem voltak ellenérzései. Ennek ellenére hamarosan konfliktus adódott a gyereknevelés körül, mégpedig azért, mert Dávid megpróbált ugyan eljátszani egy szerepet, de nem bírta sokáig: nyilvánvalóvá vált, hogy számára a gyerekkel történő foglalkozás inkább teher, mint ajándék. Soha életében nem kellett hosszabb ideig gyerektársaságban töltenie az időt, nem tanulta meg, miben más így a kommunikáció. Petra volt az, aki kénytelen-kelletlen elmagyarázott néhány alapvetést Dávidnak, de egy hosszú tanulási folyamat kezdődött el, aminek nem az volt a végcélja, hogy Dávid szívből megszeresse a mostohalányát, hanem az, hogy beilleszkedjen az anya-lánya páros életébe, egy új szerepben. Szeretet nélkül is lehet családban élni? Nem véletlen, hogy a második, vagy akár sokadik házasságok esetében a válás esélye ötven százalékkal magasabb akkor, ha valamelyik félnek már van gyereke, mint ha nincs. A gyerekeknek nagyon kevés beleszólásuk van a szüleik új kapcsolatának a létrejöttébe, de ha már létrejött, kifejezetten nagy befolyásuk lehet a tönkremenetelére.