Petőfi Sándor A Tisza Elemzés
- Petőfi Sándor: A Tisza - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettségi.com
- Petőfi Sándor: A TISZA | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár
- Petőfi Sándor: A Tisza (elemzés) - Műelemzés Blog
- PETŐFI SÁNDOR: A TISZA - webtanitoneni.lapunk.hu
Petőfi a magyar tájköltészet egyik kimagasló alakja és nagy megújítója. Elődei, főleg a klasszicizmus költői a tájfestészetet akarták utánozni, de műveik nem tudtak igazi hatást eléri. Petőfi nem törekedett pusztán a tájleírására. Ő inkább a tájjal kapcsolatos érzéseit, gondolatait és hangulatát írta meg. Számára táj szinte ürügy, hogy belső világát kifejezze. Néhány tájversében a táj jelképként jelenik meg. Legszebb tájversei az Alföldről szólnak. Az Alföld mint téma akkoriban forradalmi újítás volt. Petőfi számára az Alföld nemcsak a szülőhelyet, hanem a szabadság képzetét is jelentete a maga végtelenségével és korlátlanságával. A Tisza című verse 1847-ből való: A 15 versszakos vers a táj festői rajzával kezdődik. A nyár alkony és a kis Túr torkolata pontos hely és időmegjelölés. Az anyja kebelére siető gyermek képe pedig nemcsak hasonlat, hanem lírai vallomás is amelyben a költő Tiszához való viszonya fejeződik ki. Ezután a folyó jellemzése következik. A 2. -3. vsz szín és hanghatásokkal varázsolja elénk a folyót.
Petőfi Sándor: A Tisza - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettségi.com
[PET�FI S�NDOR] A TISZA - Pet�fi S�ndor - A TISZA Ny�ri napnak alkony�lat�n�l Meg�ll�k a kanyarg� Tisz�n�l Ott, hol a kis T�r siet bel�je, Mint a gyermek anyja kebel�re. A foly� oly s�m�n, oly szel�den Ballagott le parttalan medr�ben, Nem akarta, hogy a nap sug�ra Megbotolj�k habjai fodr�ba'. S�ma t�kr�n a piros sug�rok, (Mint megannyi t�nd�r) t�ncot j�rtak, Szinte hallott l�pteik cseng�se, Mint par�nyi sarkanty�k peng�se. Ahol �lltam, s�rga f�veny-sz�nyeg Volt ter�tve, s tartott a mez�nek, Melyen a lev�gott sarju-rendek, Mint a k�nyvben a sorok, hevertek. T�l a r�ten n�ma m�lt�s�gban Magas erd�; benne m�r hom�ly van, De az alkony �szk�t vet fej�re, S olyan, mintha �gne s folyna v�re. M�sfel�l, a Tisza tuls� partj�n, Mogyor�- s rekettye-bokrok tark�n, K�zt�k egy csak a nyil�s, azon �t L�tni t�vol kis falucska torny�t. Boldog �r�k sz�p eml�kek�pen R�zsafelh�k usztak �t az �gen. Legmesszebbr�l r�m merengve n�ztek K�d�n �t a m�rmarosi b�rcek. Semmi zaj. Az �nnep�lyes csendbe Egy mad�r csak n�ha f�ttyentett be.
A Tisza Petőfi korában háromszor olyan hosszú volt, mint ma. Mivel akkor még nem szabályozták -ezt majd Széchenyi István tette meg- az ott élőket rendszeresen fenyegette az árvíz, ugyanakkor élelmet is biztosított számukra. A vers 15 versszakból áll. Az 1. versszak ban a költő pontosan leírja az időpontot és a helyszínt: nyári este van és ott áll, ahol a Túr folyó beleömlik a Tiszába. Ezután a Tisza jellemzése, leírása következik. A 2. -3. versszak szín- és hanghatásokkal mutatja be a szelíden ballagó folyót. A 4. versszak tól kezdődik a Tisza-parti táj leírása. Az őt körülvevő látványt a költő úgy mutatja be, hogy először a közeli dolgokat veszi szemügyre (a víztükör, a föveny), aztán a távolabbiakat (az erdő, a bércek). Petőfi azt is leírja, hogy mit hall: szinte semmit. Csend van, amit csak néha tör meg egy madárfütty és a távoli malom zúgása. A táj eddig csendes volt és mozdulatlan. A 9. versszak ban megjelenik a folyó túlsó partján egy paraszt menyecske, aki telemeríti a korsóját, közben egy pillanatra ránéz a költőre, aztán elsiet.
Petőfi Sándor: A TISZA | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár
Síma tükrén a piros sugárok, (Mint megannyi tündér) táncot jártak, Szinte hallott lépteik csengése, Mint parányi sarkantyúk pengése. Ahol álltam, sárga föveny-szőnyeg Volt terítve, s tartott a mezőnek, Melyen a levágott sarju-rendek, Mint a könyvben a sorok, hevertek. Túl a réten néma méltóságban Magas erdő; benne már homály van, De az alkony üszköt vet fejére, S olyan, mintha égne s folyna vére. Másfelől, a Tisza tulsó partján, Mogyoró- s rekettye-bokrok tarkán, Köztök egy csak a nyilás, azon át Látni távol kis falucska tornyát. Boldog órák szép emlékeképen Rózsafelhők usztak át az égen. Legmesszebbről rám merengve néztek Ködön át a mármarosi bércek. Semmi zaj. Az ünnepélyes csendbe Egy madár csak néha füttyentett be. Nagy távolban a malom zugása Csak olyan volt, mint szunyog dongása. Túlnan, vélem átellenben épen, Pór menyecske jött. Korsó kezében. Korsaját mig telemerítette, Rám nézett át; aztán ment sietve. Ottan némán, mozdulatlan álltam, Mintha gyökeret vert volna lábam. Lelkem édes, mély mámorba szédült A természet örök szépségétül.
Oh természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled? Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz. – Késő éjjel értem a tanyára Fris gyümölcsből készült vacsorára. Társaimmal hosszan beszélgettünk. Lobogott a rőzseláng mellettünk. Többek között szóltam én hozzájok: "Szegény Tisza, miért is bántjátok? Annyi roszat kiabáltok róla, S ő a föld legjámborabb folyója. " Pár nap mulva fél szendergésemböl Félrevert harang zugása vert föl. Jön az árviz! jön az árviz! hangzék, S tengert láttam, ahogy kitekinték. Mint az őrült, ki letépte láncát, Vágtatott a Tisza a rónán át, Zúgva, bőgve törte át a gátot, El akarta nyelni a világot! A költő a Tisza kétarcúságát jeleníti meg a versben: előbb a megragadó Tisza-parti naplemente élményét, majd az árvizet. Az első esetben szelídnek, a második esetben vadnak látjuk a folyót. A költemény 15 strófából áll és tájrajzzal kezdődik. Az elején Petőfi pontosan megjelöli az időpontot és a helyszínt: nyári este van (" Nyári napnak alkonyúlatánál "), és a Tiszának azon a pontján áll, ahol a Túr folyó torkolata található (" Ott, hol a kis Túr siet beléje / Mint a gyermek anyja kebelére ").
Gyönyörű hasonlatot használ itt Petőfi, az anyja kebelére siető gyermeket, ami nemcsak a két folyó találkozási pontját festi meg líraian, hanem vallomás is: a költőt olyan viszony fűzi a Tiszához, mint a gyermeket az anyjához. Ezután a Tisza jellemzése, leírása következik. A 2-3. versszak szín-és hanghatások ("piros sugárok", "sarkantyúk pengése") segítségével mutatja be a csöndesen, szelíden ballagó folyót, melynek sima tükrén táncot járnak a nap sugarai. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2
Petőfi Sándor: A Tisza (elemzés) - Műelemzés Blog
A költő azonban nem áll meg itt. A békés kezdőkép ellentétének a kettő versszakos leírása drámai befejezést eredményez. A láncát letépő őrült képével pedig a vers társadalmi mondandóval zárul, és a Tisza az erejére ébredt népet idézi. Az, hogy ez nem önkényes belemagyarázás bizonyítja A király és hóhér című 1848-ban írt verese, amely a nép erejét mint a folyóvíz a gátot,, Eltépte a nép a láncot…" sorokkal érzékelteti. Tehát Petőfi tájköltészetének újszerűsége ezzel is bizonyítható.
Oh természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled? Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz. – Késő éjjel értem a tanyára Fris gyümölcsből készült vacsorára. Társaimmal hosszan beszélgettünk. Lobogott a rőzseláng mellettünk. Többek között szóltam én hozzájok: "Szegény Tisza, miért is bántjátok? Annyi roszat kiabáltok róla, S ő a föld legjámborabb folyója. " Pár nap mulva fél szendergésemböl Félrevert harang zugása vert föl. Jön az árviz! jön az árviz! hangzék, S tengert láttam, ahogy kitekinték. Mint az őrült, ki letépte láncát, Vágtatott a Tisza a rónán át, Zúgva, bőgve törte át a gátot, El akarta nyelni a világot! A mű címe egy adott, ma is létező folyó neve, s ennek a folyónak természeti valóságát Petőfi teljes hűséggel mutatja be. Ebből máris tudjuk, hogy igazi tájverssel van dolgunk, ugyanakkor A Tisza több, mint tájvers. Figyeljük meg, hogy mennyire emberi arculata van ennek a folyónak! Nem egy lelkes, kitűnő helyismerettel rendelkező "idegenvezető" beszél hozzánk a versből, hanem olyasvalaki, aki jól ismeri az emberi lelket, az emberi természet szélsőségeit, az emberi élet, az emberi társadalom feszültségeit és robbanásait.
PETŐFI SÁNDOR: A TISZA - webtanitoneni.lapunk.hu
Nagy t�volban a malom zug�sa Csak olyan volt, mint szunyog dong�sa. T�lnan, v�lem �tellenben �pen, P�r menyecske j�tt. Kors� kez�ben. Korsaj�t mig telemer�tette, R�m n�zett �t; azt�n ment sietve. Ottan n�m�n, mozdulatlan �lltam, Mintha gy�keret vert volna l�bam. Lelkem �des, m�ly m�morba sz�d�lt A term�szet �r�k sz�ps�g�t�l. Oh term�szet, oh dics� term�szet! Mely nyelv merne versenyezni v�led? Mily nagy vagy te! ment�l ink�bb hallgatsz, Ann�l t�bbet, ann�l szebbet mondasz. � K�s� �jjel �rtem a tany�ra Fris gy�m�lcsb�l k�sz�lt vacsor�ra. T�rsaimmal hosszan besz�lgett�nk. Lobogott a r�zsel�ng mellett�nk. T�bbek k�z�tt sz�ltam �n hozz�jok: "Szeg�ny Tisza, mi�rt is b�ntj�tok? Annyi roszat kiab�ltok r�la, S � a f�ld legj�mborabb foly�ja. " P�r nap mulva f�l szenderg�semb�l F�lrevert harang zug�sa vert f�l. J�n az �rviz! j�n az �rviz! hangz�k, S tengert l�ttam, ahogy kitekint�k. Mint az �r�lt, ki let�pte l�nc�t, V�gtatott a Tisza a r�n�n �t, Z�gva, b�gve t�rte �t a g�tot, El akarta nyelni a vil�got!
Nyári napnak alkonyúlatánál Megállék a kanyargó Tiszánál Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére. A folyó oly símán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai fodrába'. Síma tükrén a piros sugárok (Mint megannyi tündér) táncot jártak, Szinte hallott lépteik csengése, Mint parányi sarkantyúk pengése. Ahol álltam, sárga föveny-szőnyeg Volt terítve, s tartott a mezőnek, Melyen a levágott sarju-rendek, Mint a könyvben a sorok, hevertek. Túl a réten néma méltóságban Magas erdő: benne már homály van, De az alkony üszköt vet fejére, S olyan, mintha égne s folyna vére. Másfelől, a Tisza tulsó partján, Mogyoró- s rekettye-bokrok tarkán, Köztök egy csak a nyilás, azon át Látni távol kis falucska tornyát. Boldog órák szép emlékeképen Rózsafelhők usztak át az égen. Legmesszebbről rám merengve néztek Ködön át a mármarosi bércek. Semmi zaj. Az ünnepélyes csendbe Egy madár csak néha füttyentett be, Nagy távolban a malom zugása Csak olyan volt, mint szunyog dongása.
- Petőfi Sándor: A TISZA | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár
- Ragadozó városok Teljes Film 2018, magyarul, online, ragadozó városok - Videa
- Petőfi Sándor: A Tisza (elemzés) – Jegyzetek
- Ferge zsuzsa a magyarországi szegénységről
- Az ősi jóslat beteljesült kota kinabalu
- Puha mézeskalács - pihentetés nélkül
- AEG, Electrolux, Zanussi háztartási gépek | Eluxshop.hu
- Tágra zárt szemek teljes film
- Gta 6 mikor jön ki g mikor joen ki az utolso evada
- Viszlát cukor és fehér list of hotels
- Celaflor careo rovarölő táprúd 20 db.html
- OLVASÓVÁ NEVELÉS - G-Portál